Beszámoló // Csak a Kispest!

Csákvári apróságok

Csákvár – Honvéd 1-2

A meccsről RW írt egy hosszabb élménybeszámolót, most pedig – ahogy ígértük – jöhet a miazmás és az osztályozókönyv.

Sztori szerencsére van bőven, úgy kell szemezgetni belőle. A csákvárihoz hasonló „stadionnal” például nem nagyon fogunk találkozni a későbbiekben, viszont már most be merem tippelni, hogy az abszurditások sora vasárnap nem ért véget. Ez mégiscsak az NB II, egy teljesen másik világ.

Például olyan sem lesz nagyon, hogy egy meccset követően, egy szuterénablakon ordibáljunk be a csapatnak.

bővebben

Messziről jött ember azt mond, amit akar, és én most azt mondom, hogy nekem tetszett a Kispest

Al-Rayyan – Honvéd 2-1

Eredetileg kétszer hatvan percet játszottak volna a csapatok, azonban az Al-Rayyantól jelezték, sok a sérültjük, ezért legyen mégis kétszer negyvenöt. Az első meccset, név szerint az alkudozást végül mi nyertük, és kétszer ötvenöt lett a vége.

A felkészülés jegyében, mi eközben komoly nyomozati munkával megkerestük a büfét (a sporttelep egyetlen épületének pálya felé néző oldalán hat ajtó volt, és ebből három az öltözőkbe, kettő pedig a mosdókba nyílt, így vaslogikát alkalmazva kellett választanunk). Bent ugyan ki volt írva egy táblára, hogy két euró a sör, azonban valahogy mindig négyet fizettünk érte. Viszont legalább kiderült, a sporttelep büfése annyira mindenes errefelé, hogy például az eredményjelező kezelése is a munkakörébe tartozik, amit egy távirányítóval végez az árnyékból. Illetve végezte addig becsülettel, amíg nem jelent pár helyi jellegű osztrák ember, és rendelt magának az első félidő vége előtt egy rundót. A dologból végül egy egészen mikroszintű kavarodás alakult ki, mert a kiszolgálás közben az óra megállt. Természetesen némi értetlenkedést követően nagyvonalúan túltettük magunkat azon, hogy az első félidő végén nem az 50. hanem az 57. percben kaptuk a gólt.

bővebben

Az első félidő remek volt, aztán mozogtak a fiatalok is egy félidőt

Honvéd – Soroksár 0-1

Kevés menőbb dolog van annál, mint szombat reggel fél tízkor kígyózó sorokat látni a Bozsik pénztára előtt. Fél óra múlva kezdődik egy Soroksár elleni edzőmeccs, szerencsére a jegyem megvettem elővételben, így marad idő egy kávéra a pubban. (Utólag mesélték, hogy volt azért pár szociálisan érzéketlen ember, aki hosszú perceken át tartotta fel a sort, mert ő bérletet csináltatott, miközben mások csak egy szimpla jegyet szerettek volna, hogy bejussanak a meccsre.)

Nagyjából ötszázan verődünk össze a low budgetre beállított, de legalább értelmezhető stadionban rendezett meccsre. A beugró ugyan egy ezres, a kivetítőkből csak egy működik, mondjuk pont az, amelyiket mindenki lát, ahogy a hangosbemondó is csak a Gyula, de semmi gond, meccsen lehetünk, árnyékban, normális körülmények között. Bárcsak mindig így lenne. Szerdán például két zártkapust is játszunk a Kecskeméttel, mert annyira be vannak szarva az izlandi megfigyelőktől, hogy hetekkel a lehetséges meccsük előtt már ott jegyzetelnének a Honvéd akadémiáján. Köszönjük, kedves Kecskemét, hogy még stream sem lehet, hogy megtagadjátok a futball egyetlen értelmét: a nézőt. (Erről a témáról szerintem lesz majd külön poszt a héten.)

Nincsen nekem vágyam semmi.

bővebben

A meccsen a legkomolyabb ellenfél a hőség és a rendezés volt

Honvéd – Ajka 3-0

Ez az Ajka volt bronzérmes az NB II-ben, és ment a feljutásért egészen a legvégéig? – kérdezte mellettem valaki a szünetben. A tarcsival lebirtokoljuk őket. – tette hozzá.

És valóban. Alig volt a labda az Ajkánál, és bár olyan sok helyzetet mi sem dolgoztunk ki, tisztán látszott, hogy jóval többet tudunk a fociról, mint az ellenfelünk.

Első edzőmeccsnek nem volt rossz. Simán megállapítottuk, hogy százplusz gólt fogunk lőni a bajnokságban, és előfordulhat, hogy az elsőt csak a kupadöntőben kapjuk. A legszerényebb vélemények szerint is sétagalopp lesz.

bővebben

Búcsú mindenkitől

Felcsút – Honvéd 2-1

Elvettek tőlünk egy büntetőt, a felcsúti vereséggel pedig kiestünk az első osztályból

…A 83. percben az NB I-ben most debütáló, s alig nyolc perce pályán Fábiánkovits István húzott el a jobb oldalon, középre ívelt, ahol Brandon Domingues nem tudta rögtön megszelídíteni a labdát, amely eközben jól láthatóan Szolnoki Roland kezére pattant. A kézzel kapott passz után francia szélsőnk a jobb felső sarkot célozta meg, majd Markek Tamás bravúrral mentett szögletre.

De!

Felesleges szépíteni, egy nyilvánvaló tizenegyestől fosztottak meg minket.

Vad II István játékvezető percekig hallgatta, hogy mit mondanak a fülére a VAR-kocsiból, de még arra sem vette a fáradtságot, hogy kiszaladjon a monitorhoz és saját szemével nézze meg a történteket.

Az eset ráadásul nulla nullánál történt, s amennyiben megkapjuk (és értékesítjük) a jogos tizenegyest, akkor tíz perccel a lefújás előtt hatalmas lépést tettünk volna a bentmaradás felé, főleg annak tükrében, hogy a Vasas–Fehérvár mérkőzés végig döntetlenre állt és arra is végződött, így győzelmünkkel megőriztük volna az első osztályú tagságunkat!
Búcsú az NB I-től (részlet, honvedfc.hu)

Az, bazmeg, elvettek tőlünk egy büntetőt és ezért kiestünk. Még véletlenül sem arról van szó, hogy teljesen szétb*asztátok a Honvédot, és kaptatok egy utolsó utáni esélyt, mert annyira szar a Videoton, hogy az utolsó meccs utolsó perceiben egy bírói ítélet még számíthat.

bővebben