Mastodon

Lukic védelmében felhozzuk Eppelt

Minap az egyik poszt alatti beszélgetésben felmerült, hogy Lukic teljesítményének melyik értékelése helyesebb: Lukic mindenek felett, vagy Lukic, aki szarik a fejünkre, és akkor focizik, amikor kedve támad?

Teljesen egyértelmű, hogy 2022-ben az utóbbi vonalat vitte, ez látszik az összes mutatóján: 29 meccs, 9 gól, ebből 4 tizenegyes, akciógólt (3) szinte csak a Vasasnak lőtt, tavasszal volt tizenkét meccses góltalansága, a nyári edzőtáborba – a klub is elismerte – gyakorlatilag fogyitáborba ment, annyira elengedte magát.

Mindeközben 2021 őszén és most, 2023 tavaszán megrázta magát, és olyasmit mutat, amit egy vele hasonló fizetési kategóriába eső csatártól elvárnánk alapszinten. Az látszik, hogy nem szakad meg a pályán, egy felesleges lépést sem tesz, kivéve ha reklamálni támad kedve, azonban legalább lövi a gólokat, és gólpasszokat ad.

Viszont mit jelent Lukic az elmúlt évek csatárainak kontextusában?

„Lukic védelmében felhozzuk Eppelt” bővebben

Ultras Melonenberg

Amiről a térkép mesél. Helytörténeti szilánkok.

Nem lehet csak úgy ártatlanul kattintgatni az interneten. Most például sikerült belefutni pár 150-250 éves térképbe Kőbánya, Kispest és Pestszentlőrinc környékéről, és kicsit elmélázva felettük, egy csomó érdekes dolgot találtunk.

Igazából az érdekelt minket, hogy a környék mióta lakott, hogy a települések előtt mi volt errefelé? Mocsár? Szántó? Mezőgazdaság? Állattartás? Miazmás?

Aztán addig nézegettük a térképeket, amíg feltűnt egy név: Melonenberg.

„Ultras Melonenberg” bővebben

A fakó védelmében

Mostanában több helyen is belefutottam olyan beszélgetésbe, hogy kellenek a fakók az NB III-ba, vagy sem, hogy minek vannak, ha úgysem juthatnak fel, miközben beleszólnak a bajnoki végeredménybe? Vagy: minek vannak, ha úgyis a nagycsapat játékosai játszanak vissza, és nem a fiatalok? Satöbbi.

Szerencsére és egész véletlenül van egy kimutatásunk a Honvéd NB III-as csapatáról, és bár a vitába nem akarok beszállni, mert szerintem jó, hogy van fakónk NB-s szinten, azért pár adatot megosztanék veletek.

„A fakó védelmében” bővebben

A kiesés aktuális kérdései #25

A 23. forduló után ugyanennek a posztnak a címe még A bentmaradás aktuális kérdései volt, azonban közben kikaptunk Videotonban, pedig ott egy győzelemmel rendesen leszakítottuk volna őket (öt pontra!), majd itthon kikaptunk a Pakstól is, miközben született pár komolyabb meglepetés a bajnokságban, és most ott tartunk, hogy

  • a következő kört is mindenképp kieső helyen zárjuk, mert a Videoton hiába van csak három ponttal előttünk, ha be is hozzuk, az ugyanannyi győzelem miatt a gólkülönbség fog számítani, ami nekik -4, nekünk -13, vagyis röpke kilencet kéne ledolgozni úgy, hogy az valószínűleg az Újpest nagy különbségű győzelmével járna, és ugye, az se jó nekünk most, merthogy
  • az Újpest is látótávolságban van, alig öt ponttal előttünk. Ha nyerne és mi is, akkor tartanánk a difit, viszont a hátra lévő meccsek száma csökkenne, és ezzel a behozásra fordítható keret is.
  • a ZTE szintén harminc, otthon fogadja a Kisvárdát, optimális estben rajtuk hozhatunk valamennyit.
„A kiesés aktuális kérdései #25” bővebben

Most akkor tényleg az a mesterterv, hogy kiesünk a g*cibe, és mindenki mehet, amerre lát?

Komolyan, mi a francnak lézeng a pályán olyan játékos, aki látványosan képtelen koncentrálni, aki fel sem fogja, hogy hol van? Amit Tamás és Samperio művelt, főleg az előrejátékban, pláne helyzetbe kerülve, az egyenesen rémisztő. Oké, hogy Tamás például a rosszabbik lábával ismételhetett, de, és engedtessék meg az egyáltalán nem píszi megjegyzés, azt a helyzetet talán még Deák Bill is berúgta volna a rosszabbik lábával. Ennyire nem lehet valaki távol fejben a meccsektől, mint Tamás hetek óta.

A helyzetet súlyosbította, hogy szökőévente egyszer Lovric is belefut egy ordító pechszériába, mint Hahn gólja előtt, amikor annyi esélye volt csak, hogy belekapjon a labdába, irányítani, vagy erőt beletenni már nem tudott. Vagy az a kacska mozdulat Varga kihagyott tizenegyese után, mielőtt sikerült volna felszabadítania.

Aztán végül mégis Capanról sikerült eldönteni a meccset. Pedig Böde semmi extrát nem csinált, csak vitte, majd ellőtte, szinte találomra, laposan, lesz, ami lesz. Gól lett.

„Most akkor tényleg az a mesterterv, hogy kiesünk a g*cibe, és mindenki mehet, amerre lát?” bővebben

Bognárgyuri egy és kettő, valamint Farkas Ádám, de mindenek előtt Puskás Ferenc

Három rövid fejezet a mai Paks elé, ahol ebben a mondatban írjuk le utoljára, hogy mennyire, de mennyire fontos lenne a győzelem a bentmaradásunk szempontjából.

A továbbiakban ugyanis Bognárgyuriról értekeznénk kicsit, és elmagyarázzuk, hogy miért lehet szeretni azért, amiért normális esetben gyűlölni kellene, valamint szembesítjük a számaival.

Aztán jöhet Farkas Ádám, akit megkaptunk mára, mintha a küldéssel próbálnák finoman jelezni: srácok, nektek annyi.

„Bognárgyuri egy és kettő, valamint Farkas Ádám, de mindenek előtt Puskás Ferenc” bővebben

Egy csomót számoltunk a szinte semmiért

Négy edzőt is megnéztünk, és sajnáltuk kidobni a posztot, mert hátha ti többet olvastok ki belőle.

Most, hogy mindkét mesternek ugyanúgy 12-12 meccse volt, érdemes lenne pár összevetést grafikonon is ábrázolni. Például rögtön az

előnyben-hátrányban perceket,

vagyis azt, hogy összeszámoltuk az összes olyan játékpercet, amikor a csapat előnyben focizott, amikor hátrányban, és amikor egyikben sem, tehát praktikusan döntetlenre állt a meccs.

„Egy csomót számoltunk a szinte semmiért” bővebben

Mindeközben pár napja Traoré (igen, az a Traoré) bemutatkozott a mali válogatottban

Gambia ellen kapott négy plusz öt teljes percet a Lipcsében játszó Haidara helyén.

Ezekben a percekben egyébként Mali a Traoré (Fradi), Traoré (exHonvéd) csatársorral támadott, és nem is eredménytelenül: a Fradi Traoréja a 95. percben tizenegyesből gólt lőtt. A vége 2-0 lett.

„Mindeközben pár napja Traoré (igen, az a Traoré) bemutatkozott a mali válogatottban” bővebben

Lukicnak tavaszra kedve támadt futballozni, azonban a Videoton ellen mégis Gomis lett a sok nem kiugró teljesítmény között a legjobb

Osztályozókönyv vs Videoton.

  1. Gomis 1,57
  2. Lukic, 1,44
  3. Lovric 0,84

Gomis először húzott be fordulót, és úgy látszik tavasszal Lukic és Domingues mellett a szurkolók szemében ő az egyik legjobbunk.

„Lukicnak tavaszra kedve támadt futballozni, azonban a Videoton ellen mégis Gomis lett a sok nem kiugró teljesítmény között a legjobb” bővebben

ööööööö, izé, csak nem írunk le olyat, hogy a Bozsik Aréna egyenlő Románia, pedig

várj.

Az van, hogy az NSO szemlézett egy cikket a román GSP sportoldalról, amiben egy román újságíró tételesen leírja, mit irigyel a magyar futballkultúrából. (igen, futballkultúrából, sic!, meg hahaha) Ennek egyik eleme a szektorokat elválasztó kerítés hiánya:

„Gyakorlatilag, ha a 2. számú lelátóra szólt a jegyed, de a barátod a szemközti lelátón vagy a kapu mögött foglalt helyet, akkor a szünetben nyugodtan körbemehettél, hogy találkozz vele. Ezzel szemben a bukaresti Nemzeti Arénában – ahogyan a romániai stadionok többségében – a kapu mögötti szektorokat kerítések választják el a lelátó többi részétől”

„ööööööö, izé, csak nem írunk le olyat, hogy a Bozsik Aréna egyenlő Románia, pedig” bővebben