mert célunk csak egy van
Bp. Honvéd – Kisvárda 2-1 // osztályozókönyv
Első dolgom volt kikeresni Machach góljának előzményét a Médiaklikken, azonban csalódnom kellett, mert a közvetítésben nem szerepelt. Annyi látszik mindössze egy pillanatra, hogy Zsótér igazgatja a labdát, hogy Batik sűrűn magyarázva fut be a kapu elé, viszont amikor a rendező visszavált a szabadrúgásra, már csak Machach áll a labda mögött.
A helyszínen, illetve egyéb szemlélők megfigyelése alapján annyi történt, hogy Zsótér végezte volna el a szabit az utolsó percben, azonban a csapatkapitány (cséká!) Batik egyszerűen más döntést hozott a pályán, és Machachra bízta a dolgot. Arra a Machachra, akiről még Ferenc testvér is azt nyilatkozta, hogy edzésen sem látta szabadrúgást lőni. (Nyilván túlzott.) (Remélem.)
„Mint majom a farkának” bővebbenBp. Honvéd – Kisvárda @ Bozsik, 20h
B. szintén Kispest-szurkoló. Minap együtt ültünk egy megbeszélésen, hogy képviseljünk egy oldalt. A megbeszélések természetesen mindig csevegéssel indulnak, oldani kicsit a feszültséget:
— Kivel játszotok hétvégén? – kérdezi a másik oldal.
— Kisvárda, pénteken.
— (elmosolyodnak) Az kemény lesz.
Igen, ott tartunk, hogy a futballt nagyjából követők is tudnak arról, hogy a Kisvárda jelenleg vezeti a bajnokságot, és hogy a Honvéd egyelőre ugyan nyert hármat, viszont az elmúlt éve(i) alapján, inkább nem meri senki kimondani, talán még elképzelni sem, hogy valami működő dolog lehet nálunk.
És akkor elmosolyodnak, hiszen 2021. október 1-én, a kispesti Bozsik stadionban[1], a Puskás Ferenc utcában, a Bp. Honvéd ellen jelenleg egy Kisvárda nem csupán esélyesebbnek, hanem konkrétan esélyesnek tűni. Tényleg, hova süllyedhetünk tovább? Úgy a Kispest[2], mint a magyar labdarúgás?
„A pont ma 35 éves Bozsikban tehetnénk egy lépést az önbecsülésünk rendezése végett” bővebbenÖten is az MFA-ról!
Gyirmót – Bp. Honvéd 2-4
Szeretem az olyan meccseket, mint a gyirmóti volt. Kicsit visszahozta azt a kupahangulatot, amit talán hiányoltam múlt héten, Balmazújvárosban.
Kellemes idő, kellemesen sok szurkoló, könnyednek mondható győzelem, satöbbi. A meccs is inkább volt a lelátón egy jófajta happening, ahol mindenki úgy érezhette jól magát, ahogy épp kedve volt. A szurkolás pedig angolosan, történt, ahogy történt, és valahogy mindig történt, mindig volt valami.
Mondom, hangulatra tipikus szeptemberi kupa, és ez így van jól. Hadd élvezzük végre mi is a meccseket, lassan kezdtük elfelejteni, milyen jó dolog tud az lenni. Balmazújváros és Gyirmót kettő, pénteken jöhet még egy a Bozsikban.
„Ezt a posztot akár Lukic is írhatta volna, amíg várt Tamás beadására a harmadik gólunk előtt” bővebbenGyirmót – Bp. Honvéd @ Gyirmót, 17h
Minimális poszt következik a soros gyirmóti mérkőzésünk előtt. Előzetesen szeretném megjegyezni, hogy az Ég kegyes volt hozzánk, és kellemes labdarúgóidővel áldotta meg a vidéki kiszállásunkat. Estére talán kicsit lehűlhet a levegő, de addig simán belefér a rövidnadrág, legfeljebb a táskába elsüllyesztek egy hosszút, és a külső körülmények változása esetén magam is változást eszközölök.
További minimál dolog, hogy elvárom a győzelmet, de legalább a három pontot! Nem azért mert a Gyirmót annyira gyenge és ebből következőleg kötelező lenne, hanem mert nekünk inkább szükségünk van a pontokra, hiszen
