
Bizony-bizony, Gyula lövésébe Eppel nem ért bele.
Mastodon
mert célunk csak egy van
Bizony-bizony, Gyula lövésébe Eppel nem ért bele.
#Meccsarc rovatunkban a vereség ellenére többen nyújtottak be értékelhető pályázatot játékosaink közül a szombat délutáni produktumra alapozva, ami örömteli, mert azt jelzi: tényleg voltak értékelhető teljesítmények a sártengerben. Hogy messzebb ne menjek, két új igazolás is bemutatkozott és egyik sem betlizett! A győztes azonban nálam idén sokadjára ismét a balkáni perpetuum mobile. „Gyuri bán verhetetlen” bővebben
Szokott módon, egytől tízig. Eredmények a meccs tévés ismétlését (hétfő, 21:46-tól) követő napon.
Igen, mintha mi sem történt volna, nem lett volna téli szünet, hanem a Vasas elleni idegenbeli önsorsrontás (és reánk olvasott bírói rontás) után egy héttel folytattuk volna tegnap a szezont: klasszikus Kispest-meccset láthattak a nézők. Ellenfelünknél több helyzettel, dominálva, néhol szép támadásokat vezetve buktuk el a meccset, a kötelező jellegű védelmi hibánk és persze a beamfetaminozott Potyamackó miatt. Bohócliga, Kispest, így szeretlek. „Mintha mi sem történt volna, pedig…” bővebben
Érdekes helyzettel állunk szemben, az biztos. Sorrendben a második átigazolási pauzában nem történt nálunk egetverő változás, ami az utóbbi éveink kaotizmusát tekintve sokkalta inkább jó hír, semmint rossz. Biztonság-érzés, némi kiszámíthatóság, tudatosság (oké, befejeztem) kezdene körvonalazódni, mondanám, azaz mi sem lenne könnyebb, mint jósolni egy vereteset most a tavaszra. De mégsem tudok, mert akármi is lehet. Tényleg. „Délután indul a nagy tavaszi kérdőjel-rájd” bővebben
Emlékeztek azokra az időkre amikor a sportkormányzat még csak simán Orbán-kormány volt, és a sportminiszterét – miután lediplomázott – Deutsch Tamásnak hívták? 2001 környékén egyszer már nekifeküdtek a magyar futball megmentésének, akkor lett Professzionalista Nemzeti Bajnokságunk, majd rögtön újra NB I-ünk, meg mindenkinek beígértek stadiont, ligahitelt, satöbbit. Aztán lett belőle Megyeri út, félkész Dunaújváros, Sopron, Zalaegerszeg, éveken át egy raktárban porosodó beléptetőkapuk, és más semmi. Ja, de. A ligahitel törlesztésébe belerokkanó klubok sora.
Nyolc év szünetet követően, 2010 után újra nekiestek a témának, és most arra vállalkozunk, hogy legalább a stadionok szintjén összevessük mi minden változott azóta. Nyugi, szpojlerezek, de már most mondom, kiábrándító lesz.
„Fúúúú, azért elég jó, hogy 2002-ben nem kaptunk új stadiont” bővebben
Annyira tudtam, hogy ha tél végén felmerül egy forduló halasztásának gondolata, akkor abban benne lesz a Paks keze. Mondjuk a viszonylag erős tippem az volt, hogy az első hazai meccsükre egy kisebb zivatar miatt annyira felázik a remek pályájuk, hogy képtelenek volnának rajta meccset rendezni, így az MLSZ, tartva magát a korábbi álláspontjához, eltolja az egész fordulót, bár nem nagyon tudni hova. 12 hétvége, 14 bajnoki, 4 kupameccs, 1 válogatott – ezt kell összezsúfolni. „Ugye megmondtam, hogy megmondtam?” bővebben
Néhány éve elhangzott egy ember szájából, nem érti, miért támadják a kispesti érzelműek Felcsútot. Akkor is, és azóta is ezerszer elmagyaráztuk, hogy nekünk Felcsúttal nincs semmi bajunk, az egy település, olyanból háromezernél is több van az országban, miért pécéznénk ki pont őket?
Sőt, próbáltuk ezerszer beleverni a kis kobakjába, nekünk mindössze egyetlen észrevételünk van, mégpedig az, hogy egyesek pofátlanul visszaélnek Puskás Ferenc nevével, és ennek az leghangosabb képviselője épp a felcsúti futballcsapat egykori sajtófőnöke.
A kispestiek, valamint – és ezt merem állítani – a szélesebb közvélemény szimpla kifosztásként, történelemhamisítási kísérletként, erkölcsi alapnormák elleni bűnként éli meg azt, mai jelenleg Felcsúton zajlik. És mielőtt bárki meggyanúsítana vele, hogy bla-bla-bla, politikai támadás, bla-bla-bla, politikai támadás, bla-bla-bla, annak jeleznénk, hogy részünkről ebben a témában egyáltalán nem játszanak szerepet a felcsúti intézményhálózat egyéb viselt dolgai. Ha szerencsénk van, akkor arról reményeink szerint egy független bíróság fog ítéletet mondani valamikor a jövőben. Mi maradnánk Puskásnál. És maradnánk Szöllősi Györgynél.
Nagyon fontos nap volt a tegnap, ezért kicsit sajnáljuk, hogy mindössze egy napikispestbe sűrítjük bele, és legfeljebb ígéretet teszünk arra, hogy ha időnk és kapacitásunk engedi, akkor külön-külön is foglalkozunk majd mindennel.