A meccs Kispesten dől el

Egy-két sort leszámítva színültig töltöttük! (Fotó: Babar-1909foto.hu)

No, ebből még akármi is lehet, hogy Doki barátom örökérvényűjét idézzem. Röviden úgy összegezhetnék: láthattunk egy típusos “utóbbiévekbeli” Fradi-Honvédot, zsákszámra kihagyott helyzetekkel és ostoba védelmi hibákkal a mi, semmi különös teljesítménnyel és 1-2 klasszisjátékossal az ő oldalukon. És persze megint ők nyertek.

De most csak egy góllal – és az MK-ban van ugye visszavágó is. Nem lefutott ez még. “A meccs Kispesten dől el” bővebben

Egy Hali gólra a csodától, de a telet Hanta így is végigálmodozhatja

fotó: Babar-1909foto.hu, paint-terror: RW, ha Hanta lecseréli a képet, kinyírom

Ha valaki azt mondja nekünk a szezonkezdetkor (akkor épp összesen egy Hajdú- és Gróf-igazolással a tarsolyunkban), hogy csak gólaránnyal maradunk le az őszi idény végén a félszezon-bajnoki címről, körberöhögjük. Ehhez képest 5 fordulóval ezelőtt már növekvő étvággyal azt mondtuk: az utolsó 5 meccset be kell húzni. Paks kivételével be is húztuk. És ha ma egy csoffadt Stef Wils fejes mondjuk, bemegy a 90. percben Sopronban a fehérvári hálóba, őszi bajnokok vagyunk. Így „csak” másodikok. Megáll az ész. “Egy Hali gólra a csodától, de a telet Hanta így is végigálmodozhatja” bővebben

Frappáns cím nem jut az eszembe, így csak annyit írok: ezt el****tuk

Lovifotós felvételén a Tábor szép megemlékezése a kezdő sípszó előtt. (Fotó.: Lovi-1909foto.hu)
Lovifotós felvételén a Tábor szép megemlékezése a kezdő sípszó előtt. (Fotó.: Lovi-1909foto.hu)

Hát, valahogy így. Álmodozhatok én döntő Lanza-gólról, ha sokadjára is elgörcsöljük a Grupamás vendégjátékot. Pedig most aztán nálunk is volt titkos fegyver, odaát meg nem épp csúcsforma, eltiltott védelem-fél és Doll mester. Persze hogy roller lett a vége. Még ha a végét cizelláltuk is. “Frappáns cím nem jut az eszembe, így csak annyit írok: ezt el****tuk” bővebben

Őszi szombat este az Újpest ellen mi mást csinálnánk, mint ikszet?

A posztcím nyilván a reggeli Hanta-beharang öncélú parafrázisa, ugyanakkor bizony nem teljesen hamis állítást tár az olvasó elé. Ha visszanézek emlékeimben, az utóbbi 10 év hazai meccsei az Újpest ellen valahogy leginkább ikszek voltak, vagy legalábbis ezek rémlenek, ha pedig ezek rémlenek, az az jelenti, ez az eredménytípus valamiért megragadt bennünk.

Hát meg. Mint a mai három pontunk a sárban. “Őszi szombat este az Újpest ellen mi mást csinálnánk, mint ikszet?” bővebben

Az eső sem mossa le rólunk, hogy esőmenői vagyunk Randomországnak

A csapat a Táborral pacsizik épp a háttérben, elől pedig a felajzott korzósok várakoznak egy-egy lekezelésre. öröm-bódottá'. Ezt szeretjük!
A csapat a Táborral pacsizik épp a háttérben, elől pedig a felajzott korzósok várakoznak egy-egy lekezelésre. öröm-bódottá’. Ezt szeretjük!

De most tényleg, nem? Idén minden teljesen, vagy félig zivataros meccsünket behúztuk, amikor viszont elállt a zuhé bőven meccskezdet előtt, baj lett. Ma nem. Szünetben jött a záporrobbanás, az MTK pedig atomjaira hullott (sőt, már előtte jóval). A Randomországot meg mindjárt elmagyarázom. “Az eső sem mossa le rólunk, hogy esőmenői vagyunk Randomországnak” bővebben

Húsz percig minden szép volt és jó, majd utána hoztuk a “klasszikus Kispestet”

Sok matyó olaszt győz. Tegnap Lanza és a csapat is elbukott 'kövesden.
Sok matyó olaszt győz. Tegnap Lanza és a csapat is elbukott ‘kövesden. (1909foto – Babar).

A meccs első ötödében úgy festett, legszebb álmaink válnak valóra, aztán egy másik szokásos kispesti forgatókönyv érvényesült, a végén bő nyállal végrehajtott bírószidalmazással súlyosbítva, ezt nevezem trademarkos hétvégének. Aki összeesküvés-elméletekre és Iványi gyalázására számít, az most ne olvasson tovább, én másfelől közelítek. “Húsz percig minden szép volt és jó, majd utána hoztuk a “klasszikus Kispestet”” bővebben

Délpesti focikalandok 2. – Se nem dél, se nem Pest

dorogcimTúl a hetet elvivő Lanza-hír sokkján és a kötelező örömködő/bizonytalankodó posztokon, a hétvégi fordulómentesség által adott lehetőséggel élve úgy döntöttünk, folytatjuk a dél-pesti fókuszú meccsexpedíciós sorozatunkat, ráadásul olyan mértékben, hogy ezúttal se nem déli, se nem pesti volt a célpont: Dorogra ugrottunk le nyíregyi vendégjátékot nézni. (Tudom, rohadjunk meg, hogy nem a Diósd-Honvéd II-re osonkodtunk ki, de néha nekünk is jár a szabi). “Délpesti focikalandok 2. – Se nem dél, se nem Pest” bővebben

Csak a szokásos, de nem lehet megszokni

Ma Boti agilitása sem volt elég... (fotó: nso.hu)
Ma Boti agilitása sem volt elég… (fotó: nso.hu)

Nem lehet, mert hiába tudja előre az ember, hogy ez lesz, hiába jelzi előre Rossi, hogy ez nekünk mindig nehéz, egyszerűen megszokhatatlanok ezek a “csak-mi-nyomunk-de-értelmezhető-helyzet-nélkül-ha-meg-helyzet-van-kihagyjuk” meccsek. Rövid beszámoló, utána kommentekben mindenki kiélheti magát. ha van még kedve.

Osztkönyv, videók, ilyesmi majd Fanta úrtól, ha egyszer hazaér. “Csak a szokásos, de nem lehet megszokni” bővebben

A forduló gólja és potyája is a hálónkban, ez sok volt egy estére

Sokan voltunk
Sokan voltunk

A minimál-beharangozók varázsa megtört tegnap egy távoli bombán és Horváth András Király Gábor- díjas potyáján, sajnos ezzel a konklúzióval összegezhetjük a szép számú kispesti (és hagyjuk meg: Vasas-) szurkoló előtt megrendezett pesti kisrangadót. “A forduló gólja és potyája is a hálónkban, ez sok volt egy estére” bővebben

60 perc balfaszkodás után megidéztük 2011 őszét: rossz játékkal is sima 3:1 itthon!

Paks is tudja már... (kép: nso.hu).
Paks is tudja már… (kép: nso.hu).

Elég fura érzések vannak bennem most, és voltak végig a meccsen. Klasszikus, “múltheti győzelem utáni” balfaszkodást hoztunk ugyanis az első félidőben, az év szánalomöngóljával, majd meddő brusztolással a második félidő közepéig, kilátástalanság a pályán és a lelátón. Onnantól viszont cezúra, 2 tizi és egy akciógól, szinte 2011 őszi forgatókönyv, 3 pont a zsákban egy széteső Paks ellen. Hát ez meg mi a frakk volt?! “60 perc balfaszkodás után megidéztük 2011 őszét: rossz játékkal is sima 3:1 itthon!” bővebben